Hosszú kényszerszünet után az előző tanév februárjában újra vendégül láthattuk testvériskolánk, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium 26 fős csapatát és kísérőtanárait. Ezt a látogatást viszonoztuk szeptember 21. és 26. között.
Lelkes csapatunk vasárnap kora reggel indult el Pécsről, hogy a mintegy 10 órás utazás után az esti órákban megérkezzünk a Cenk lábánál elterülő dél-erdélyi nagyvárosba. Útközben a diákok kiselőadásaival és egy nagyszebeni belvárosi sétával hangolódtunk az előttünk álló hétre és a vendéglátóink által összeállított színes és tartalmas programokra
Hétfőn, a Brassóban tanuló diákok előadásában, megismertük az Áprily történetét, múltját és jelenét, illetve magát az iskolaépületet. Számos párhuzamot fedeztünk fel a két iskola között. Ezt követően 5 fős csapatokban, interaktív feladatok segítségével felfedeztük a történelmi belvárost.
Kedden Csíkországba, Nyergestetőre utaztunk, ahol megkerestük a két iskola által 2016-ban állított közös kopjafát. Köszönjük az áprilysoknak, hogy gondját viselik, felújították, így reményeink szerint még sokáig áll majd ott a hegyen rendületlen. A nyeregből az Európában is ritkaságnak számító Szent Anna-tó és a Mohos tőzegláp felé vettük az irányt. Az itt élő medvék által kitaposott úton épített fa- pallókon jártuk be a lápot. Medvével szerencsére nem találkoztunk, de a nyomok árulkodtak a jelenlétükről.
Szerdán a Fogarasi-havasok ölelésében fekvő Fogarasra látogattunk. Itt először a református templomba tértünk be, ahol a lelkész, egykori áprilys és csereprogramos diák, tartott nekünk rendhagyó történelemórát. Ezt követően a nőegylet „nagymamái” kényeztettek bennünket finom szendvicsekkel és teával. A gyakran az egyik legszebb várként emlegetett fogarasi vár hajdan Erdély leggazdagabb királyi, majd fejedelmi birtoka volt. Csodálatos főúri dísztermében a fiúk a tekintélyt parancsoló trónszéknek, míg a lányok a hatalmas tükröknek nem tudtak ellenállni.
Csütörtökön ismét az iskolában töltöttük a délelőttöt, ahol biológia-, kémia-, fizika-, angol-, irodalom- vagy akár logikaórán vehettünk részt. Ezt követően a Fekete templomba látogattunk, mely az ország legnagyobb temploma, ahol ismét az iskola egyik diákja volt az idegenvezetőnk.
Mivel a diákjaink családoknál laktak, így természetesensok más programot is szerveztek nekik vendéglátóik, illetve bepillantást nyerhettek az ott élők mindennapjaiba is.
Pénteken felejthetetlen élményekkel feltöltődve indultunk haza. Aradon megálltunk az emlékműnél, ahol egyik diákunk felolvasta a fogarasi református templomban talált Az aradi 13 balladája egy részletét.
Reméljük hamarosan újra találkozhatnak az áprilys és a januszos diákok.
