Elérhetőségeink

Központi e-mail: isi@janus-pecs.edu.hu
Központi telefon: (72) 513-720
Központi fax: (72) 516-339

További elérhetőségeink >

Kiemelt híreink

Iskola adatai

Név: Pécsi Janus Pannonius Gimnázium
OM: 027407
Cím: 7621 Pécs, Mária utca 2-4.

Központi e-mail: isi@janus-pecs.edu.hu
Központi telefon: (72) 513-720
Központi fax: (72) 516-339

Fenntartó adatai

Név: Pécsi Tankerületi Központ
Cím: 7621 Pécs, Színház tér 2.
Igazgató: Páva Péter

Adó 1% - alapítványaink

Janus Pannonius Alapítvány
Számlaszám:
Kereskedelmi és Hitel Bank 10402427-24213749
Adószám: 19033888-1-02

Az alapítvány célja:
Az iskola színvonalasabb oktató-nevelő munkájához szükséges személyi-tárgyi feltételek alakítása, javítása, megteremtése

IBAN: HU84 1040 2427 2421 3749 0000 0000
BIC: OKHBHUHB
Bank: K&H Bank Zrt. 242 Pécs


Janus Pannonius Idegennyelvi Alapítvány

Számlaszám: OTP Bank Rt. 11731001-20119980

Az alapítvány célja:

  • tanulók és tanárok nyelvtudasának bővítésére szervezett tanfolyami költségekhez hozzájárulás
  • külföldi ösztöndíjak költségeihez hozzájárulás iskolai tanulócsoportok cserekapcsolatainak támogatása
  • választható idegen nyelv oktatási feltételinek javítása (könyv, folyóirat, magnószalagok, stb. beszerzése)


Névadónk

A Janus Pannonius Gimnázium jogelődjét a Pius Gimnáziumot gr. Zichy Gyula alapította 1912-ben. A második világháborút követően, 1948-ban a gimnázium állami tulajdonba került. A gimnázium felvette az egykori humanista költő, pécsi püspök, Janus Pannonius nevét. 1950 nyarán költözött át a gimnázium az 1896-ban épült több, mint száz éves épületbe, melyben korábban is különböző iskolák működtek.

Tüskés Tibor

Tüskés Tibor (Szántód, 1930 - Pécs, 2009)

József Attila-díjas író, irodalomtörténész, szerkesztő, tanár, kritikus, könyvtáros, számos egyéb irodalmi és művészeti díj, kitüntetés birtokosa.  Pécs irodalmi életének aktív résztvevője, szervezője és hű krónikása. A Jelenkor szerkesztője 1959 és 1964 között. Termékeny író, aki több mint 70 önálló kötetet, számtalan tanulmányt és egyéb írást hagyott az utókorra.  A szülőföld szeretete fontos szerepet kapott írásaiban. Irodalomtörténeti munkássága igen jelentős. Számos monográfiát írt, vers- és novellaelemzései a mai napig nagy segítséget nyújtanak a középiskolai tanulmányok során.

A Janus Pannonius Gimnázium magyartanára volt 1953 és 1973 között.

Tiszteletére halálának 10. évfordulóján iskolánkban emléktáblát avattunk.

Janus Pannonius

Iskolánk névadója legnagyobb humanista költőnk, latin nyelvű világi irodalmunk nemzetközi rangú alakja. Összegzője és újjáteremtője a hazai hagyományoknak és az egyetemes latinitásnak. Költői nevének felvétele is erről a kettős látásmódról árulkodik.

 

János volt a nevem, s Janus, ki e verseket írta!
Megmondom, ha netán, tudni kivánod okát.
Nem buta gőgből hagytam cserben a régi nevem, nem!
Tudna-e bárki különb s szebb nevet adni nekem?
Ezt hittem magam is s lásd, Janus lettem, amint a
Múzsa magához emelt s megkoszorúzta fejem.

(Névváltoztatásáról  /  Berczeli Anzelm Károly fordítása)

 

Janus Pannonius 1434. augusztus 29-én született Csezmiczei (vagy talán Kesincei) Jánosként a Magyar Királyság területén a szlavóniai Körös megyében.

Gyermekként valószínűleg a váradi káptalani iskolát látogatta. Dráva menti szülőhelyét apja korai halála után, 13 évesen hagyta maga mögött, amikor anyai nagybátyja, Vitéz János váradi püspök támogatásával Ferrarában Guarino da Verona mester humanista iskolájába iratkozhatott be, amely a kor egyik leghíresebb magániskolája volt. 

Vitéz János


Guarino Veronese

 

Itt együtt nevelkedett az itáliai reneszánsz ifjúság színe-javával, s rendkívül gyorsan bontakozott ki költői tehetsége. Latin és görög nyelven szerzett műveltséget, a konkrét ismeretek tanulása mellett szónoki előgyakorlatokat folytatott, és a költői mesterségre is készült. „Barbár” származása miatt diáktársai előítélettel viseltettek iránta, ám tudásával és tehetségével kivívta tanárai és a tanulók elismerését is. A ferrarai iskolában vált Galetto Marzio barátjává, akivel később Rómába és Narnba is ellátogatott, s aki több versének címzettje. (Galeottóhoz)

 

Mantegna: Trasporto del corpo di San Cristoforo decapitato (c. 1457) freskórészlet
(Padova, Chiesa degli Eremitani, Cappella Ovetari)
Mantegna (1431-1506): Férfi képmása. Táblakép, cc. 1470.
(Washington, The National Gallery of Art)

 

 

1454 – től Padovában négy évig kánonjogot tanult.

 

Janus Pannonius szobra Padovában

 

A doktori kalap megszerzése után, Mátyás trónra kerülésekor úgy tért haza Magyarországra, hogy itt már magas tisztségek várták.

 


Janus Pannonius szobra (Borsos Miklós alkotása) a Barbakán-kertben és a virágzó mandulafa az iskolaudvaron

 

Kezdetben nagybátyja helyettese volt a váradi püspökségben, majd a királyné titkára lett, tagja volt Mátyás királyi tanácsának. 1459-ben II. Pius pápa pécsi püspökké nevezte ki.

Ő vezette a magyar küldöttséget Velencébe és Rómába, ahol a pápa több alkalommal fogadta. Követsége eredményességét mutatja a török elleni hadviselés pápai támogatása, illetve a pápa engedélye a pozsonyi egyetem alapításához. Bár élete nagy részét betöltötte a politika, a költészettel sem hagyott fel. Az epigrammák és panegyricusok mellett megsokasodtak versei közt az elégiák.

1466-ban sorsa baljós fordulatot vett: tüdőbaj támadta meg szervezetét, és a testi szenvedések mellett egyre nyomasztóbbá vált számára a pezsgő itáliai szellemi élet hiánya. Mátyás politikájával is szembefordult, 1471-ben Vitéz János oldalán összeesküvést szőtt ellene. Ennek leleplezésekor, szeretett Itáliája felé menekülve, a Zágráb melletti Medveváron halt meg 1472. március 27-én, mindössze 38 évesen.

 

Medvevár

 

Janus első temetése így titokban történt a remetei pálos kolostorban, innen került néhány évvel később Pécsre, ahol Mátyás engedélyezte másodszori eltemetését.

A XIX. század elején készült az alábbi illusztráció, amely azt az eseményt jeleníti meg, amikor a Pécsre látogató Mátyás királynak a papok megmutatták Janus Pannoniusnak az altemplomban rejtegetett, temetetlen holttestét. Ekkor, a kép alá írtak szerint, „Kigördült a szánás könnye a jó Fejdelem szemeiből.”

 

Kölesy Vince–Melczer Jakab: Nemzeti Plutarkus. I. kötet. Pest, 1815. A bécsi Johann Georg Mansfeld rézmetszete Buck József pécsi rajztanár képe alapján

 

 

Ennek helyéről, sírjáról, földi maradványairól azonban ezt követően évszázadokig semmit sem lehetett tudni.

Mígnem 1991-ben a pécsi székesegyház renoválásakor a fűtés felújításához az altemplom nyugati fala mellett egy árkot ástak: ekkor találtak nyolc csontvázat, melyek között volt jelölés nélküli, volt falazott kriptában elhelyezett, és előbukkant egy olyan sír is, amely nagyjából a főoltár alatt helyezkedett el. Ez a hely az egyházi vezetőket illette meg.


Kárpáti Gábor pécsi régész nevéhez fűződik a felfedezés és a csontok azonosítása.

 

A csontok alapján megállapított életkor, a magasság, valamint a betegség, amelyben az elhunyt szenvedett, mind megfeleltethető volt annak, amit Janus önmagáról írt. A személyazonosságot igazolta az a pápai ólombulla is, amelyet a csontváz bal tenyere alatt találtak, s amelyet II. Pál pápa adott ki, akit Janus keresett fel Mátyás követeként pápává választását üdvözlendő.


II. Pál pápa bullája. (Nagy képes világtörténet. IV. kötet, III. rész)

Janus Pannonius koponyája

 

Az azonosított koponya tette lehetővé, hogy Kustár Ágnes antropológus elvégezze a költő arcrekonstrukcióját, s hogy Janus nevéhez most már egy markáns férfiarcot társíthassunk.


A Pécsett, 2009. június 5-én bemutatott, Kustár Ágnes által készített arcrekonstrukció

 

2008 október 21-én nyerte el végső nyughelyét Janus Pannonius a pécsi székesegyház altemplomában. 24 órás felravatalozása és a tiszteletnyilvánítás alatt iskolánk közel 200 tanulója 6 fős, félórás váltással állt díszőrséget ravatala mellett.

 


Síremlékét Rétfalvi Sándor készítette.

 

A diákok ünnepi műsorral emlékeztek a névadóra.

Az újratemetés napjaiban Janus Pannonius Egy dunántúli mandulafáról című verse kapcsán 500 mandulafát ültettek el városszerte, köztük négyet az iskola udvarában az akkori 7. és 8. osztályosok.

Az iskola épületében az első emeleti lépcsőfordulóban 1972 óta áll Borsos Miklós Janus Pannonius-szobra.

 

A Barbakán-kerti bronzszobor gipszmásolatát maga a szobrászművész adta át a gimnázium tanulóinak.

2013 Janus-napján aztán újabb relikviákkal gazdagodott az iskola. Ebben az évben ünnepeltük iskolánk fennállásának 100. évfordulóját. 

A centenárium alkalmából készült el az épület 2. emeleti lépcsőfordulójában a freskó, amit a müncheni festőkamara pályázata megvalósításaként 13 német festőtanuló készített a pécsi Pollack Mihály Műszaki Szakközépiskola tanulóival, Lencsés Zsolt festőművész vezetésével. A kép egy fiktív pillanatot ábrázol, Janus mesterével, Guarinóval látható a Múzsa jelenlétében a püspöki palota kertjében; háttérben a reneszánsz Pécs és a virágzó mandulafa.

 

A centenárium alkalmából Várnagy Ferenc egy kantátát komponált Janus Pannonius tiszteletére iskolánk kórusának, amit a Kodály Központban rendezett nagyszabású emlékünnepségen mutattak be.

Janus Pannonius költészetében a humanista szellem szólal meg. Verseinek legjavát az epigrammák adják, Martialis nyomdokain jár szatírikus, erotikus vagy dicsőítő témában. Janus nevéhez fűződik az első Magyarországon született humanista tájleírás, a Búcsú Váradtól című elégia, ez a dinamikus kompozíciójú búcsúvers, melynek segítségével összeállítható reneszánsz költő értékrendje. Hazatérése után az érzelmi, hangulati tartalmú elégia válik uralkodó műfajává, több ízben is megszólal hazaszeretete és ehhez társuló költői öntudata. (Mikor a táborban megbetegedett). A zseni korán érkezettségének képi megfogalmazása az Egy dunántúli mandulafáról című elégikus epigrammája. Saját lelkéhez címezve filozofikus költeménybe foglalja újplatonista világfelfogását. Mars istenhez békességért című versében a humanista békevágyat hirdeti. Siratóének anyjának, Borbálának halálára című versében a fiú megrendítő érzéseiről olvashatunk.

Görögből latinra fordította Homéroszt, Plutarkhoszt, szónoki beszédei és levelezése is értékes dokumentumai a magyar reneszánsznak.

Janus egyszerre volt a természetesség és a tudós szellem költője, akinek költészetében együtt volt az ifjú önérzete, vágya, magánya, ragaszkodása hazájához és társaihoz, mindez a valóságot kiteljesítő mitológiai elemekkel együtt. 

„S hogy ne boruljon mély feledés rám néma siromban,

   Azt akarom, hogy e vers álljon a sírkövemen:

Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először

   Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.

Ezt a dicsőséget, ó, hagyd meg a holtnak, Irigység;

   Rosszakarat, kíméld hűlt porait legalább.”

Mikor a táborban megbetegedett 

(Kálnoky László fordítása)

Források:

Ódor Péter és Gergely Tibor fényképei

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vit%C3%A9z_J%C3%A1nos

https://www.britannica.com/biography/Guarino-Veronese

https://www.kozterkep.hu/2776/janus-pannonius-siremleke

https://mult-kor.hu/szobrot-allitottak-janus-pannoniusnak-a-padovai-egyetemen-20171011

http://www.januspannonius.hu/html/jp_abrazolasok.htm

https://hu.wikipedia.org/wiki/Medvev%C3%A1r

https://www.magyarulbabelben.net/works/la-hu/Berczeli_Anzelm_K%C3%A1roly-1904

https://www.magyarulbabelben.net/works/la/Janus_Pannonius-1434/De_se_aegrotante_in_castris/hu/60571-Mikor_a_t%C3%A1borban_megbetegedett_?tr_id=361

2023. február

hét ked sze csü pén szo vas
1
2
  • Központi írásbeli dolgozatok megtekintése és az értékelőlapok átadása
3
  • Szűrővizsgálat 10. D
4
5
6
7
  • Szülői Választmány ülése
  • Szülői értekezlet (7-12. évf.)
8
9
10
11
12
13
  • Online tájékoztató (6 osztályos)
14
15
  • Érettségi és felsőoktatási felvételi jelentkezés
16
17
  • Szűrővizsgálat 10. C
18
19
20
  • Osztályozó- és különbözeti vizsgák (2 tanuló)
21
22
  • Jelentkezési lapok leadása általános iskolai tanulók számára
23
24
  • Megemlékezés a kommunista diktatúrák áldozataira
25
26
27
  • 12.B rendhagyó történelemóra a Levéltárban
  • 12.D rendhagyó történelemóra a Levéltárban
28
  • 12.A rendhagyó történelemóra a Levéltárban