Borsos Miklós Janus-szobra a pécsi Barbakán kertben
Janus Pannonius, Csezmicei János, horvát nevén Ivan Cesmicki: pécsi püspök, a magyarországi latin humanizmus legkiválóbb poétája, Vitéz János unokaöccse. Ferrarában Guarino da Verona híres iskolájában, majd Padovában tanult. Itthon váradi kanonok, pécsi püspök és Mátyás humanista udvarának tagja.
Mint a Hunyadi-ház híve, kezdetben támogatta Mátyás központosító politikáját. Nyugati hadjárataiban azonban a törökellenes politika megtagadását látta, ezért szembefordult a királlyal, és kegyvesztett lett. 1471-ben Vitéz Jánossal együtt részt vett a Mátyás elleni összeesküvés szervezésében. A király haragja elől menekülve halt meg tüdőbajban.
Janus Pannonius ezüst dombormű után
Itáliai tanulóévei alatt epigrammákat és panegyricusokat (dicsőítő énekeket) írt. Hazai elégiáiban szólal meg először irodalmunkban a magyar táj dicsérete, a gyermeki szeretet és a hazafiasság érzése. A formát a klasszikus költészettől kölcsönözte, de mondanivalója mindig korához szólt. Bár műveit latin nyelven írta, munkásságának fontos szerepe van a világi magyar költészet fejlődésében.
Janus: Római isten. Őrködött a kapukon, bejáratokon (ianua). Ő volt a kezdet istene. Előre és hátra néző arccal ábrázolták. Egyszerre látott a jövőbe és a múltba. Temploma háború idején nyitva, békében zárva volt.
