Elérhetőségeink

Központi e-mail: isi@janus-pecs.edu.hu
Központi telefon: (72) 513-720
Központi fax: (72) 516-339

További elérhetőségeink >

Kiemelt híreink

Iskola adatai

Név: Pécsi Janus Pannonius Gimnázium
OM: 027407
Cím: 7621 Pécs, Mária utca 2-4.

Központi e-mail: isi@janus-pecs.edu.hu
Központi telefon: (72) 513-720
Központi fax: (72) 516-339

Fenntartó adatai

Név: Pécsi Tankerületi Központ
Cím: 7621 Pécs, Színház tér 2.
Igazgató: Páva Péter

Adó 1% - alapítványaink

Janus Pannonius Alapítvány
Számlaszám:
Kereskedelmi és Hitel Bank 10402427-24213749
Adószám: 19033888-1-02

Az alapítvány célja:
Az iskola színvonalasabb oktató-nevelő munkájához szükséges személyi-tárgyi feltételek alakítása, javítása, megteremtése

IBAN: HU84 1040 2427 2421 3749 0000 0000
BIC: OKHBHUHB
Bank: K&H Bank Zrt. 242 Pécs


Janus Pannonius Idegennyelvi Alapítvány

Számlaszám: OTP Bank Rt. 11731001-20119980

Az alapítvány célja:

  • tanulók és tanárok nyelvtudasának bővítésére szervezett tanfolyami költségekhez hozzájárulás
  • külföldi ösztöndíjak költségeihez hozzájárulás iskolai tanulócsoportok cserekapcsolatainak támogatása
  • választható idegen nyelv oktatási feltételinek javítása (könyv, folyóirat, magnószalagok, stb. beszerzése)


Névadónk

A Janus Pannonius Gimnázium jogelődjét a Pius Gimnáziumot gr. Zichy Gyula alapította 1912-ben. A második világháborút követően, 1948-ban a gimnázium állami tulajdonba került. A gimnázium felvette az egykori humanista költő, pécsi püspök, Janus Pannonius nevét. 1950 nyarán költözött át a gimnázium az 1896-ban épült több, mint száz éves épületbe, melyben korábban is különböző iskolák működtek.

Tüskés Tibor

Tüskés Tibor (Szántód, 1930 - Pécs, 2009)

József Attila-díjas író, irodalomtörténész, szerkesztő, tanár, kritikus, könyvtáros, számos egyéb irodalmi és művészeti díj, kitüntetés birtokosa.  Pécs irodalmi életének aktív résztvevője, szervezője és hű krónikása. A Jelenkor szerkesztője 1959 és 1964 között. Termékeny író, aki több mint 70 önálló kötetet, számtalan tanulmányt és egyéb írást hagyott az utókorra.  A szülőföld szeretete fontos szerepet kapott írásaiban. Irodalomtörténeti munkássága igen jelentős. Számos monográfiát írt, vers- és novellaelemzései a mai napig nagy segítséget nyújtanak a középiskolai tanulmányok során.

A Janus Pannonius Gimnázium magyartanára volt 1953 és 1973 között.

Tiszteletére halálának 10. évfordulóján iskolánkban emléktáblát avattunk.

Határtalanul! 2026

2026.07.01 | Iskolai rendezvény

Beszámoló

Határtalanul program (HAT-KP-1-2025_1-000177)

Iskolánk 44 hetedik osztályos diákja vehetett részt a Határtalanul! program keretében megrendezett kiránduláson 2026. június 15. és 18. között Horvátországban.

Az utazás előkészítése már májusban megkezdődött, ugyanis tanulóink egy témanap keretében készültek a Nemzeti Összetartozás Napjára. A témanap során megismerkedtek a Trianon után elcsatolt területek földrajzi jellemzőivel, népességével és kulturális szokásaival. Csoportokban dolgozták fel a tudnivalókat az egyes tájegységekről és a trianoni békeszerződésről, majd plakátokat és egy kahoot feladatsort készítettek a tanultakról. Végül a plakátokat kiállították az iskola folyosóján, így segítségükkel iskolánk minden diákja megemlékezhetett a Nemzeti Összetartozás Napjáról.

A kahoot a következő linken érhető el:
https://create.kahoot.it/share/hatartalanul-2026/d57b01cf-ebb1-4f20-a4ed-b280a8e90032

Előkészítő óra

  1. június 9-én tartottuk meg a várva várt előkészítő órát, amelyen a diákok már lélekben és tudásban is felkészültek a közelgő nagy utazásra. A foglalkozás célja az volt, hogy a tanulók kisebb csoportokban, önállóan fedezzék fel és mutassák be egymásnak a kirándulás legfontosabb horvátországi állomásait. A felkészülés két tanteremben, jó hangulatban és nagy nyüzsgésben telt. A csapatok a Barangoló digitális tartalomtár interaktív feladatait és internetes forrásokat hívtak segítségül, hogy elmélyüljenek a választott témáikban. A diákok igazi kis kutatókká váltak: képekkel gazdagon illusztrált, látványos prezentációkat tartottak társainak. A prezentációk során megelevenedtek előttünk a meglátogatni kívánt városok és azok gazdag magyar történelmi, kulturális emlékei:
  • Eszék és Zágráb: A csapatok feltérképezték a főváros monumentális székesegyházát, Pfaff Ferenc és a Zsolnay-porcelánok nyomait, valamint Eszék várát és a drávaszögi népi építészet gyökereit.
  • Csáktornya és Varasd: Megismerhettük a Zrínyiek legendás sasfészkét, Varasd lenyűgöző barokk belvárosát az Erdődy-kastéllyal, sőt, még Nini Gergely szerencsethozó bronz nagylábujjának titkára is fény derült.
  • Fiume és Abbázia: A diákok bemutatták a fiumei kikötő magyar feliratait, a grandiózus palotákat a Monarchia korából, valamint a tengerparti Abbázia patinás villáit és irodalmi-történelmi emlékhelyeit.

A rendkívül produktív és vidám hangulatú foglalkozás végén a diákokkal közösen fektettük le azokat a legfontosabb viselkedési szabályokat, amelyeket az utazás során és a szálláshelyeken is mindannyian be fogunk tartani. 

A tanulmányi kirándulás:

Első nap (2026.06.15)

Kora reggel, izgatottan gyülekeztünk Pécsen, ahonnan a pontos indulás után egyenesen Horvátország felé vettük az irányt, hiszen az első napunk rendkívül tartalmas és élménydús programot tartogatott számunkra. A Dráván átkelve érkeztünk meg Eszékre, a hajdani Zrínyi-féle eszéki fahíd és az 1849-es szabadságharc nagy csatájának helyszínére. Elsőként a Horvátországi Magyar Oktatási és Művelődési Központot látogattuk meg, ahol testközelből ismerhettük meg az ott élő magyarok oktatási és kulturális mindennapjait. Ezután a vár és az óváros felé vettük az irányt, megcsodáltuk a főtéren álló, egykori dzsámiból átalakított templomot, majd a ferences rendiek udvarában megtekintettük a háborús mementóként, puskahüvelyekből és bombatölcsérekből állított Krisztus-feszületet. A belváros felé haladva megálltunk a kultikus, „A fityó elgázolja a tankot” nevet viselő szoborkompozíciónál, végül a lenyűgöző Szent Péter és Pál Nagytemplom és a főbb nevezetességek megtekintése után egy hangulatos szabadidővel zártuk az eszéki sétát.

A városi forgatag után a természeté lett a főszerep, így kora délután a Kopácsi-Rét Nemzeti Parkba látogattunk el. A hagyományos építészeti elemeket felvonultató, mégis modern látogatóközpontban egy izgalmas kiállítás és egy rövidfilm segítségével hangolódtunk a vidék különleges élővilágára, majd a mocsaras terület felett kanyargó bürü hidakon, vagyis a fapallókon tettünk egy frissítő sétát a vadregényes tájon. Utunkat innen Várdarócra folytattuk, ahol a falu központjában, a templom melletti utcában található tájházat kerestük fel a híres kakasszobornál lefordulva. Itt a baranyai magyarság gazdag hagyományaival és múltjával ismerkedtünk meg. A nap méltó zárásaként Juhász Sándor pincészetébe és annak múzeumszerű udvarára látogattunk el, ahol nemcsak a szőlőfeldolgozás hagyományos folyamatát térképeztük fel, hanem rengeteg érdekes régiséget és régi munkaeszközt is megcsodálhattunk. Fantasztikus első napot zártunk, amely során a történelmi, kulturális és természeti élmények mellett egy igazán nagyszerű közösséggé kovácsolódtunk – kíváncsian várjuk a folytatást!

„Miután leszálltunk a buszról, elmentünk egy iskolába, ahol az igazgató beszélt a horvát-magyar oktatásról, és a nemzetközi sikerekről. Ezt követte egy varosnézés, ahol láttuk Horvátország második legmagasabb templomát, ami 94 méter magas és több, mint egy millió téglából épült 6 év alatt. Egy rövid séta után a Dráva partján, megnéztük a kikötőt és Eszék várának utolsó ép bástyáját. Egy téren megtekintettünk egy másik templomot. Ezután voltunk a Kopácsi-Rét Nemzeti Parkban, és fapallókon sétáltunk. Majd elmentünk egy Várdaróci tájházba, ahol sok érdekességet hallottunk többek között a kakas-ütésről. Végül ellátogattunk Juhász Sándor pincészetébe, és véget ért a napunk.”

Király Sára, 7.C

„Az első napon Eszék volt a központban. Majd meglátogattuk a Magyar Oktatási és Művelődési központot, ahol megismertük a Horvátországban élő magyarok oktatási és kulturális helyzetét. Eszék óvárosát és annak főterét megismertük, illetve a dzsámiból átalakított templomot a várban. Aztán megtekintettük a Ferences rendiek udvarában a bombatölcsérekből és puskahüvelyekből állított Krisztus feszületet. A városba vezető úton „megcsodáltuk” a fityó elgázolja a tankot szobrot. A főtéren megtekintettük a Szent Péter és Pál Nagytemplomot és a főbb nevezetességeket. Majd elmentünk a Kopácsi-rét Nemzeti Parkba, ami csodálatos és nagyon megnyugtató volt főleg, amikor a bürü hidakon sétáltunk. (fapallókon) Elmentünk a várdaróci tájházba, amely falu központjában található és ahol megismertük a baranyai magyarság hagyományait. Aztán Juhász Sándor pincészetébe, és annak múzeumszerű udvarára látogattunk el, ahol a szőlőfeldolgozás folyamatait ismerhettük meg, és sok érdekes régiséget is láthattunk. Majd a szállásra mentünk. Ez az első nap volt, de szerintem elmondhatom, hogy nagyon élvezte mindenki.”

Marosvölgyi Zalán, 7.C

„Az első napon Eszékre látogattunk el. Először a Magyar Oktatási és Művelődési Központba mentünk. Itt megismerhettük a külhoni magyarok oktatását. Ezután megnéztük kívülről a több, mint egymillió téglából épült Székesegyházat, aztán tettünk egy sétát a Dráva parton és megnéztük a Vizi bástyát, a Szentháromság teret és a Szent Mihály templomot. Ezek után ellátogattunk a Kopácsi-Rét Nemzeti Parkba majd a Várdaróci Tájházba és Juhász Sándor pincészetébe.”

Ott Dalma, 7.D

„Először egy horvátországi-magyar iskolát látogattunk meg. Itt elmondták, hogy milyen szép eredményeket értek el Horvátországban és hogy miben más itt az iskola. Egy kis utazás után meglátogattuk Eszék belvárosát és egy várat, amit a törökök foglaltak el korábban. Utána meglátogattuk a Kopácsi rétet, ahol tanultunk az ott honos madarakról és más állatokról. Egy rövid szünet után tovább mentünk Várdaróc településére és az ottani paraszt iskola egykori tanára mesélt nekünk az ottani életről. Majd végül egy pincészetet látogattunk meg Vörösmarton, ahol tanultunk az itteni emberek életéről és arról is, hogy ez a terület korábban Baranya megyéhez tartozott. Érdekes és tartalmas kirándulás volt.”

Makai Lőrinc, 7.D

Második nap (2026.06.16.)

A délvidéki utazásunk következő állomásán a horvát főváros, Zágráb lenyűgöző látnivalóival és gazdag magyar történelmi vonatkozásaival ismerkedtünk meg. Városi sétánkat a MÁV egykori főépítésze, Pfaff Ferenc által tervezett monumentális központi vasútállomástól indítottuk. Innen Tomiszlav király tekintélyes lovasszobra mellett elhaladva érintettük a magyar honfoglalás millenniuma alkalmából emelt, gyönyörű pavilon épületét, majd a hangulatos sétapark dús lombozatú fái alatt folytattuk utunkat. Itt nagy büszkeséggel fedeztük fel közös történelmi hőseink, Zrínyi Miklós és a Kőszeget védő Jurisics Miklós mellszobrát, valamint megcsodáltuk a park békebeli hangulatot árasztó zenepavilonját és a patinás meteorológiai órát is. Ezt követően a Káptalandomb felé vettük az irányt, ahol a fenséges székesegyházat kerestük fel. A dóm falai között, a Szent István kápolnában megrendülten szemléltük meg Szent László koronázási palástját, és leróttuk kegyeletünket a templomban nyugvó történelmi nagyságaink – Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetésük óta itt pihenő Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter – emléke előtt. Innen átsétáltunk a nyüzsgő Felsővárosba (Gradac), érintve a főtéren álló Jellasics-teret és a névadó bán lovasszobrát. A dombra felfelé kaptatva, az ódon Kőkapun keresztül érkeztünk meg a Szent Márk-térre. Itt magasodik a horvát országgyűlés, a Szábor épülete, amely a tér közepén álló, egyedülálló Szent Márk templomra néz – utóbbi tetőszerkezetén messziről ragyogtak Horvátország és Zágráb címerei, amelyeket színes Zsolnay-cserepekből raktak ki. Végül a sikló melletti patinás lépcsősoron tértünk vissza a nyüzsgő sétálóutcákra és a belváros szívébe, ahonnan élményekkel telve, délután hat órára érkeztünk meg a szállásunkra.

„A mai napon Horvátország fővárosát látogattuk meg, ahol a 3 részes park után megtekinthettük az ország legnagyobb katedrálisát, melyet két földrengés is megrázott. Az egyik 1880-ban történt, a másik pedig a jugoszláv időkben. Emiatt egyszer hét évig nem lehetett látogatni. Érdekes tény, hogy a katedrába, vagyis a püspök székébe még a pápa sem ülhet bele. Végül megtekinthettük a világ legkisebb siklóját, ami még a Budapestinél is kisebb.”

Szőllősy Lilla, 7.D

„Ma Zágrábban kezdtük a napot, elsőként Horvátország legnagyobb Székesegyházánál jártunk, amely földrengés közepette megsérült. Ezután egy másik zágrábi templomhoz mentünk, amely mellett parlamenti gyűléseket rendeznek. Ezután szabadidőt kaptunk. Utána elindultunk a szép adriai tengerpartra. Miután beköltöztünk a szállásra, a tengerparton néztük a naplementét.”

Páncél András, 7.D

„A második napon szállásunkat elhagyva Zágrábba indultunk, ahol első állomásunk a vasútállomás volt. Innen tovább indulva a szembe lévő parkba végig néztük a mellszobrokat, melyek között Zrínyi Miklós szobra is megtalálható. Ezután a nemrég újranyitott Székesegyházba is bementünk, ami Horvátország legmagasabb temploma, ahol megtekinthettük a barokk építészet stílusának szépségét. Innen tovább haladva a Szent Márk templomhoz mentünk, melynek tetején a főváros címere, Horvátország Szlavónia és Dalmácia közös címere van kirakva Zsolnay cserépből. Ezután kaptunk szabadidőt a városban szuvenírt vásárolni, fagylaltot enni. Visszasétáltunk a buszhoz és elindultunk a szállás felé.”

Róka Viktória, 7.C

„Második napunkat Zágrábban, Horvátország fővárosában töltöttük. Városnéző sétánk a Pfaff Ferenc által tervezett központi vasútállomástól indult, majd megtekintettük a Művészeti Pavilont, valamint Zrínyi Miklós és Jurisics Miklós mellszobrát. A Székesegyházban szerettük volna megnézni a Szent István-kápolnát, azonban a kápolna le volt zárva, így azt nem tudtuk megtekinteni. Ezután a Jellasics téren és a Szent Márk téren folytattuk sétánkat, ahol különösen érdekes volt a Zsolnay-cserepekkel díszített templomtető. A város felfedezése után Omišaljba utaztunk, ahol elfoglaltuk a szállást. A nap sok szép élménnyel és emlékezetes pillanattal zárult. 

Kolarics Bercel, 7.C

„Második napunkat Zágrábban, Horvátország fővárosában töltöttük. Városnéző sétánk a Pfaff Ferenc által tervezett központi vasútállomástól indult, majd megtekintettük a Művészeti Pavilont, valamint Zrínyi Miklós és Jurisics Miklós mellszobrát. A Székesegyházban szerettük volna megnézni a Szent István-kápolnát, azonban a kápolna le volt zárva, így azt nem tudtuk megtekinteni. Ezután a Jellasics téren és a Szent Márk téren folytattuk sétánkat, ahol különösen érdekes volt a Zsolnay-cserepekkel díszített templomtető. A város felfedezése után Omišaljba utaztunk, ahol elfoglaltuk a szállást. A nap sok szép élménnyel és emlékezetes pillanattal zárult.”

Veres Bercel, 7.C

Harmadik nap (2026.06.17.)

A napunkat egy varázslatos programmal indítottuk: egy felejthetetlen, 90 perces hajókiránduláson vettünk részt Krk szigetén, ahol a ringatózó hullámok hátáról, a hűsítő tengeri szellőt élvezve csodálhattuk meg a part menti sziklákat és a csodálatos adriai panorámát. Miután újra szárazföldet értünk, Fiuméhez tartozó Tersatto várába látogattunk, amely a környék legmagasabb pontjaként lenyűgöző kilátással fogadott bennünket. Megtudtuk, hogy az erődítmény utolsó tulajdonosa az 1848/49-es szabadságharcból is ismert Laval Nugent gróf, császári és királyi tábornagy volt, aki itt rendezte be Horvátország legelső múzeumát. Az udvaron kíváncsian vettük szemügyre a család címerállatait, a félig kakas, félig sárkány alakokat, és miközben a nemrégiben kihelyezett, rejtett Kolodko-miniszobrokat kerestük, ellátogattunk a dombtetőn álló búcsújáró templomba is. Szívbemarkoló volt látni a kápolna belső falain sorakozó hajdani magyar hadihajók (mint a Szent István vagy a Viribus Unitis) emléktárgyait és makettjeit. Innen a II. János Pál pápa szobra mögött induló, híres tersattói zarándoklépcsőkön, egy kellemes séta keretében ereszkedtünk le a nyüzsgő városközpontba. Fiume történelmi belvárosában egy igazi időutazás vette kezdetét a monarchiabeli magyar emlékek nyomában. Végigsétáltunk a hangulatos korzón a patinás Óratorony alatt, majd a kikötő felé vettük az irányt, ahol nagy lelkesedéssel böngésztük a magyar feliratú kikötői bójákat, valamint Baross Gábor és Jókai Mór emléktábláit. Megcsodáltuk a magyar korszakban épült grandiózus palotákat – a Kormányzói Palotát, az Adria-palotát és a Magyar Királyi Tengerészeti Hatóság épületét –, amelyek hűen hirdetik a város egykori kereskedelmi jelentőségét. Miután áthaladtunk a római korból megmaradt „Öreg kapun”, felkerestük Szent Vitus, a város védőszentjének dómját, amely egykor a 100 kunás bankjegyet díszítette, és amely arról is nevezetes, hogy itt tartotta esküvőjét Feszty Árpád. Kora délután a szomszédos, elegáns Abbáziába utaztunk, ahol szinte minden patinás villához egy-egy magyar nemesi család története fűződik. Sétánkat a híres, sziklába vájt tengerparti sétányon, a Lungomarán kezdtük a sós tengeri levegőt szívva. Felkerestük a Hotel Palace Bellevue épületét, amely Markusovszky Lajosnak, az 1848/49-es szabadságharc tábori főorvosának utolsó lakhelye volt, és büszkén koszorúztuk meg az emléktábláját. Végül a gyönyörű Janette Villához látogattunk el, amelynek falán újabb irodalmi kincsre bukkantunk: Móra Ferenc emléktáblája hirdeti, hogy a neves író falai között fejezte be az „Ének a búzamezőkről” című remekművét. 

„A napunkat egy gyors reggelivel és hajózással kezdtük, majd megkaptuk ételcsomagjainkat és elindultunk Fiumébe, ahol több látványosságot is megtekintettünk. Az első megállónk a Tersattoi vár volt, illetve a vele szemben található Istenszülő-templom és a hozzá tartozó Boldogasszony szentély. Azután meglátogattuk a Szent Vitus Székesegyházat és a fiumei börtönt, majd megtekintettük Jókai Mór és Baross Gábor emléktábláját. Egy kisebb séta után átmentünk busszal Abbáziába, ahol megnéztük a kolostort, amiről elnevezték a várost. Megtekintettünk még pár helyet és egy nagyon gyönyörű szobrot a tengerparton. Ezután visszautaztunk a szálláshoz, strandolással és vacsorával zártuk a napot.”

Bodor Jázmin, 7.D

„Reggel felkeltünk és elmentünk reggelizni. Ezután sétáltunk a parton és ettünk egy fagyit. Miután visszaértünk felszálltunk a hajóra és elmentünk hajózni a Krk-sziget körül. A hajóút körülbelül másfél órán át tartott. Ezután útnak indultunk Rijeka (Fiume) felé. Amikor megérkeztünk, felmásztunk a Tersattoi várba. A vár egy katonai erődítmény, amely a 13. században épült. A város feletti magaslaton helyezkedik el, ami megnehezítette az ellenséges támadásokat. Később Laval Nugent átalakítatta, hogy lakóhelyként is szolgálhasson. Ezután megnéztünk két templomot, majd egy hosszú lépcsősoron lesétáltunk a part felé. Lefele sétálva megnéztük a bíróság épületét és a Jókai Mór-emléktáblát is, amely azért található itt, mert Jókai Mór sok időt töltött Fiuméban. Ezután megtekintettük a kikötőt, majd felszálltunk a buszra és elindultunk egy kolostor felé, amely Opatija városában található. Itt egy kis szabadidőt kaptunk. Miután visszaértünk a szállásra fürödtünk a tengerben, majd megvacsoráztunk. Ezután pihenéssel zártuk a napot.”

Kislaki Gergő, 7.D

„A mai reggelt hajókázással kezdtük, majd a hajóút után elmentünk Fiuméba, ahol megnéztük a Tersattoi várat, ahonnan nagyon szép kilátás volt a tengerre. Utána megtekintettük a vár melletti templomot, ahol II. János Pál pápa szobra is látható volt, aztán megnéztük a kikötő mellett lévő Baross emléktáblát, utána a Korzót, az óratornyot és az Imperial hotelt. Mindezek megnézése után elmentünk Abbáziába, ahol megnéztünk egy Kolostort, amit szerzetesek építettek, folytattuk a Juraj Šporer Művészeti Pavilonnal, majd visszamentünk a szállásra és a napot fürdéssel zártuk.”

Hebenstreit Deák Anna, 7.C

Negyedik nap (2026.06.18.)

Utazásunk utolsó fejezeteként olyan tájakra látogattunk, ahol szinte minden utcakőből a közös múltunk és a történelemkönyvek lapjai köszöntek vissza ránk. Első állomásunk Varasd volt, amelyről megtanultuk, hogy egykor, mintegy tíz évig Horvátország fővárosaként is szolgált. Itt tettünk egy sétát Európa talán legszebb, lenyűgöző hangulatú barokk belvárosában. Sorra vettük a szebbnél szebb épületeket: megcsodáltuk a tekintélyes Megyeházát, a Draskovics Palotát, a monumentális székesegyházat, valamint a gyönyörű, patinás városházat is. A városnézés csúcspontja számunkra az Erdődyek impozáns várkastélya volt. Innen Csáktornyára, a Zrínyiek híres sasfészkébe utaztunk tovább, ahol egy rendkívül tartalmas sétát tettünk a történelmi csáktornyai várnál és annak gondozott parkjában. Sorban kerestük fel a vidék fontos emlékhelyeit: megálltunk a szlavóniai származású Szent Jeromos szobránál, fejet hajtottunk a Zrínyi fánál és Zrínyi Miklós teljes alakos szobra előtt, valamint megemlékeztünk a honvédő háború áldozatainak emlékművénél is. Bár a főtér és a környező terület felújítási munkálatai miatt a turulmadaras központi emlékoszlopot sajnos csak kicsit távolabbról, kordonok mögül tudtuk szemügyre venni, így is felemelő érzés volt látni ezt a szimbólumot. Ezzel a személyes, közös gyökereinket idéző élménnyel zártuk ezt a csodás napot, amely mindannyiunk számára közelebb hozta a Zrínyiek örökségét.

„Sajnos elérkeztünk az utolsó napunkhoz, így egy hosszabb buszos úttal kezdtünk: felkerestük Varasdot, ami egykor Horvátország fővárosa volt. A történelmi városközpontban megtekintettük a Sermage-palotát, a ferences templomot és a köztük álló Grgur Ninski-szobrot, sőt még a vármegyeházat is. Elsétáltunk a várhoz és megtekintettük a mellette található kézművesvásárt is, valamit láthattuk az Orsolya-rend házát. Innen utunk Csáktornyára vezetett, ahol megtekintettük a Zrínyi-szobrot és a várban található Szent Antal-szobrot. Ezután viszont el kellett indulnunk haza.”

Szabó Lilla, 7.C

„A mai napon Krk-szigetről indultunk. Az első úticélunk Varasd barokk stílusú városa volt. Először Hartmann palotát néztük meg, majd tőle nem messze láttuk a Grgur Ninski szobrot. Ezek után megnéztük a varasdi ferences templomot, amit a Draskovich kastély követett. Összességében Varasd egy bájos város, amit még „Kicsi Bécs” néven is szoktak illetni. Ezután 25 perces busz úttal eljutottunk Csáktornyára. Csáktornyán az első látványosság Zrínyi Miklós (Nikola Šubić Zrinski) horvát bán szobrát. A szobortól nem messze volt Csáktornya vára, ahol megnéztük az obeliszket és a mellszobrokat. Csáktornya egy tiszta és vendégszerető kisváros.”

Borsodi Péter, 7.C

„Ma Varasdra mentünk és meglátogattunk pár érdekes helyet. Először a Ferences templomot néztük meg, aminek nagyon szép udvara volt. Meglátogattuk az angyalkákat is, akik a legenda szerint Varasdon pihentek meg a hosszú repülés után. Az Orsolya házat és a Fehér házat is megnéztük. Miután ezeket láttuk elindultunk Csáktornyára, ahol először Nikola Šubić Zrinski szobrát néztük meg, majd a Turulmadaras szobrot. Ezután bementünk a várba, ahol sok mellszobrot láttunk. Kalandjaink után elindultunk haza.”

Krózser Janka, 7.D

„A kirándulás utolsó napján Varasd városát és Csáktornyát néztük meg. Először a Hartmann-palotánál jártunk, ami ma már múzeumként működik, majd megnéztük a Ferences templomot is, amely barokk stílusban épült. A városban láttuk a városházát és az óratornyot és megtudtuk, hogy Varasd 1770-ig Horvátország fővárosa volt és hogy nem került a törökök keze alá, valamint azt is mondta az idegenvezető, hogy az Orsolya-rend sokat tett a lányok oktatásáért. Délután Csáktornyán meglátogattuk a Zrínyi családhoz tartozó helyeket és megtudtuk, hogy Zrínyi Miklós politikus is volt és nem csak hadvezér. Az idegenvezető mesélt a szigetvári ostromról és Zrínyi haláláról is.”

Szakács Marcell, 7.D

Köszönjük a fantasztikus lehetőséget, hogy részt vehettünk ezen az utazáson. Rengeteget tanultunk a saját történelmünkről, a külföldön élő magyarok helyzetéről, és eközben jutott idő arra is, hogy izgalmas programokon vegyünk részt! Nagyon jól éreztük magunkat, és reméljük, hogy egyszer még visszatérünk ezekre a csodás helyszínekre. Élményeinket és a külhoni magyarsághoz kapcsolódó ismereteinket az értékelő foglalkozáson dolgoztuk fel.

Köszönjük kollégáink, Dr. Tibainé Tompos Vanda, Vajda Tibor, Hajdu Dorina és Orsovai Bernadett fáradozását a pályázat és az utazás megvalósításában, valamint a Pécsi Tankerületi Központ munkatársainak támogatását!

Megvalósult a Magyar Kormány támogatásával.

Megosztás a Facebookon

2026 július

hét ked sze csü pén szo vas
1
2
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Lendván
3
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Lendván
4
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Lendván
5
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Lendván
6
7
8
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Ohridban (Észak-Macedónia)
  • Nyári ügyelet
9
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Ohridban (Észak-Macedónia)
10
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Ohridban (Észak-Macedónia)
11
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Ohridban (Észak-Macedónia)
12
  • Anatolí táncegyüttes fesztiválfellépése Ohridban (Észak-Macedónia)
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
  • Biciklis Vándortábor a Bükk-Aggteleki hegység vidékén
  • Nyári ügyelet
23
  • Biciklis Vándortábor a Bükk-Aggteleki hegység vidékén
24
  • Biciklis Vándortábor a Bükk-Aggteleki hegység vidékén
25
  • Biciklis Vándortábor a Bükk-Aggteleki hegység vidékén
26
  • Biciklis Vándortábor a Bükk-Aggteleki hegység vidékén
27
  • Biciklis Vándortábor a Bükk-Aggteleki hegység vidékén
28
  • Biciklis Vándortábor a Bükk-Aggteleki hegység vidékén
29
30
31