Az Anatolí táncegyüttes és a Kikelet tánccsoport horvátországi fellépéseiről, közös élményeiről a szervezők készítettek ismertetőt. A program megvalósulását a Csoóri Sándor Alap CSSP-NEPTANC-MO-2023-0018 azonosítójú pályázata támogatta.
Idei utunknak kettős célja volt. Egyrészt részt vettünk az Újbezdáni Ifjúsági Hagyományőrző Egyesület által szervezett tavaszi néphagyományokat felelevenítő programsorozatán, az Újbezdáni Fesztiválon. Majd június 17. és 19. között azokat a helyeket kerestük fel, ahol Janus Pannonius, iskolánk névadója életének utolsó szakaszát töltötte. Eközben megtekintettük Szlavónia és a Baranya háromszög magyar vonatkozású építészeti emlékeit is.
2024. 06. 14. (péntek)
Szállásunk elfoglalása után rögtön Újbezdán felé vettük az irányt, ahol először Sipos Zsivics Tünde beszélt a falu eredetéről, vezetésével megtekintettük a tájház kiállításait is. Itt a régi mindennapokkal és a faluban végzett mesterségekkel ismerkedhettünk meg.
Ezután táncházban vettünk részt. László Róbert és Bóni Krisztián segítségével megtanultuk a helyi csárdást, összeállítottuk a másnapi program koreográfiáját, majd a végén görög táncokat tanítottunk a helyieknek.
Tábortűz mellett fejeztük be az estét, míg sült a vacsora, énekeltünk.
2024. 06. 15. (szombat)
Szállásunk a fesztivál ideje alatt a beremendi nyugdíjasházban volt. Hálából délelőtt a nyugdíjas kör tagjainak egy rövid műsort adtunk, melynek végén a vállalkozó szelleműeket táncházba is invitáltuk.
Délután meglátogattuk Dárdán az Esterházy-kastélyt, Bellyén a Savoyai-kastélyt. Csoportunk egy-egy tagja felkészült az adott helyek és látnivalók történetéből, amit megosztottak velünk. Szomorúnak tartjuk a kastélyok elhanyagolt állapotát, nem értjük, hogy miért nem hasznosítják ezeket a gyönyörű épületeket. Ezután elmentünk a Bellyei tóhoz, és megismerkedtünk a Kopácsi rét növény- és állatvilágával.
Késő délután kezdődött a májusfa kitáncolása, ahol az előző nap megtanult koreográfiát mutattuk be, majd szabad csárdás következett. Közben a fiúk kivágták a májusfát. Mindezt a helyi hagyományőrző vendéglátóinkkal közösen tettük. Az esti bál is hozzájárult kapcsolatunk megerősítéséhez.
2024.06. 16. (vasárnap)
A vasárnap délelőtti pihenő után, ebéd után ismét a környékkel ismerkedtünk. Meglátogattuk Valpó várát és Belistyén a Guttman-palotát.
Délután a fiúk aktívan részt vettek a pünkösdi királyválasztáson, ahol különböző feladatokat kellett teljesíteniük: bálagurítás, rönkhajítás, téglapakolás, illetve traktorhúzás. Annak ellenére, hogy ilyen feladatokkal sosem találkoztak, a versenyen holtversenyben 2. helyen végeztek.
Újbezdáni tartózkodásunkat nagyon sikeresnek ítéljük, az itteni tánccsoporttal maradandó kapcsolatot alakítottunk ki, jövőre mi várjuk őket a tavaszi iskolai műsorunkra, melyet szeretnénk egybekötni egy rövid közös kirándulással is. A hétvégénk sok újdonságnak számító programunk volt, melyeken örömmel vettünk részt.
Mivel az Anatolí táncegyüttes tagjai közül többen érettségiztek, illetve osztálykirándulásra mentek, így ők hétfő reggel hazautaztak, és a kirándulás másik felére a Kikelet Tánccsoport tagjai csatlakoztak
2024. 06. 17. (hétfő)
Reggel felvettük a csatlakozó 7. osztályos táncosokat, és megkezdtük utunkat a következő szálláshelyünkre, Sziszekre. Közben megtekintettük Eszéken a Tvrđa városrészt, Diakováron a Székesegyházat, Brodon a várat és a Korzót. Sétáltunk a belvárosokban, és bemutattuk egymásnak a városok történetét. Tóth Sarolta, iskolánk nyugdíjas tanára bemutatta a megtekintett épületeket, és érdekes információkat tudhattunk meg tőle az építészeti stílusokról, Horvátország és Szlavónia történetéből.
2024. 06. 18. (kedd)
Janus Pannonius, magyarosan Csezmiczei János vagy Cesinge János (Csezmice, 1434. augusztus 29. – Medvevár, 1472. március 27.) római katolikus pap, pécsi püspök 1459-től haláláig, az első név szerint ismert magyar költő és humanista. Utolsó napjait a Medvevárban és Remete kolostorában töltötte. Ezen a napon ennek az időszaknak jártunk utána.
Hazánkban egyedül a mi iskolánk viseli Janus Pannonius nevét. A kiemelkedő humanista, a kor neves költője emlékére minden évben, halála évfordulóján Janus-napot szervezünk változatos programokkal és kiváló előadókkal. Különleges élmény volt, hogy iskolánk kis csoportja nem csak hallhatott az egykori püspökünk tragikus végezetéről, hanem meg is látogathatta annak helyszíneit. Mind a Medvevárban, mind a kolostorban kiváló vezetőink voltak, kicsit visszakerültünk 1472-be. A legmaradandóbb élményt Dario atya közvetlen, végtelenül kedves tájékoztatása jelentette.
Este még bementünk sétálni Sziszek belvárosába, megtekintettük a várat, az Öreghidat és az Archeologiai parkot.
Első este az új szállásunkon csak egy rövid beszélgetésre és játékra volt idő takarodóig, amelyen igyekeztünk integrálni a hozzánk csatlakozott Kikelet Tánccsoport tagjait. A keddi estén viszont egy kis táncos mulatságot szerveztünk, ahol görög táncokat tanítottunk nekik, illetve a környék játszóteréről is csatlakoztak hozzánk gyerekek. Így a fárasztó napot jó hangulatban zártuk.
2024.06. 19. (szerda)
Utunk befejezéseképpen meglátogattuk az útba eső nagyobb városokat. Voltunk Daruváron a Juliev Parkban, mely termálvizeiről híres, és megnéztük a nemrég felújított Jankovics-kastélyt, itt többek között a helyi viseletről és a polgárháborúról is volt kiállítás.
Megálltunk Belováron, ahol megtekintettünk egy ortodox templomot, ahol a pap elmesélte, hogyan zajlik náluk egy szentmise. Találkoztunk egy helyi házaspárral, ahol a hölgy horvát, az úr szerb nemzetiségű, beszéltek arról, hogy a polgárháború alatt és után milyen nehézségeket kellett megélniük.
Rövid időre megálltunk Szentgyörgyvárán, ahol körbejártuk a várat, illetve Verőcén, ahol a gyönyörű Pejácsevich-kastélyt néztük meg.
Hazafelé a buszon kvíz formájában elevenítettük fel, hogy merre jártunk. Összességében az utat, a sok nehezítő tényező ellenére, nagyon sikeresnek értékeljük. A fesztiválon összebarátkoztunk egy kicsi külhoni magyar közösséggel, akik aktívan ápolják hagyományaikat. Janus Pannonius halálának körülményeit is megismertük, illetve a szerzetesek életébe is bepillantást nyertünk. Sikerült integrálnunk a hetedikeseket, akik jövőre már a „nagy” csapatot erősítik, és nagyon jól éreztük magunkat.
Sandó Eszter, Hajnal-Sajnovics Míra és Tóth Sarolta