tanulók és tanárok nyelvtudasának bővítésére szervezett tanfolyami költségekhez hozzájárulás
külföldi ösztöndíjak költségeihez hozzájárulás iskolai tanulócsoportok cserekapcsolatainak támogatása
választható idegen nyelv oktatási feltételinek javítása (könyv, folyóirat, magnószalagok, stb. beszerzése)
Névadónk
A Janus Pannonius Gimnázium jogelődjét a Pius Gimnáziumot gr. Zichy Gyula alapította 1912-ben. A második világháborút követően, 1948-ban a gimnázium állami tulajdonba került. A gimnázium felvette az egykori humanista költő, pécsi püspök, Janus Pannonius nevét. 1950 nyarán költözött át a gimnázium az 1896-ban épült több, mint száz éves épületbe, melyben korábban is különböző iskolák működtek.
Tüskés Tibor
Tüskés Tibor (Szántód, 1930 - Pécs, 2009)
József Attila-díjas író, irodalomtörténész, szerkesztő, tanár, kritikus, könyvtáros, számos egyéb irodalmi és művészeti díj, kitüntetés birtokosa. Pécs irodalmi életének aktív résztvevője, szervezője és hű krónikása. A Jelenkor szerkesztője 1959 és 1964 között. Termékeny író, aki több mint 70 önálló kötetet, számtalan tanulmányt és egyéb írást hagyott az utókorra. A szülőföld szeretete fontos szerepet kapott írásaiban. Irodalomtörténeti munkássága igen jelentős. Számos monográfiát írt, vers- és novellaelemzései a mai napig nagy segítséget nyújtanak a középiskolai tanulmányok során.
A Janus Pannonius Gimnázium magyartanára volt 1953 és 1973 között.
Tiszteletére halálának 10. évfordulóján iskolánkban emléktáblát avattunk.
A Pécsi Janus Pannonius Gimnázium Anatolí (Napkelte) táncegyüttese ez év szeptember 11. és 20. között Görögországba, Nei Poriba utazott. Az Észak-Macedón – Görög határt stílusosan napkeltekor léptük át. Arról, hogy mi történt utunk során, meséljenek a táncegyüttes tagjai!
Az első ott töltött napunk reggelén újra buszra szálltunk, és elindultunk a szomszédos településre, Platamonra. Úti célunk a platamoni vár volt, egy gyönyörű, bár kissé romos vár volt. A kilátás gyönyörű volt a tengerre, illetve az alattunk elterülő városra a várfalról. Bent körbejártuk a vár udvarán található épületek romjait: a templomokról, a kovácsműhely és a más funkciókat ellátó épületekről sok mindent tudtunk meg. A toronyba sajnos nem sikerült feljutnunk, így csak alulról tudtuk megnézni. A sétánk alatt egy igazi görögkeleti templomba is volt részünk ellátogatni, a kirándulás végén pedig visszatértünk Nei Poriba – habár ez egy kissé hosszas folyamat volt a buszjáratok miatt.
Az utazásunk során részt vettünk egy görög esten, ahol tradicionális ételeket volt lehetőségünk megkóstolni. A vacsora közben a fellépők táncra invitáltak minket és a meghívást elfogadva úgy táncoltunk, mintha nem lenne holnap. A nap végén mindenki fáradtan, de boldogan tért nyugovóra. Ekkor tudatosult bennem, hogy mennyi nagyszerű ember vesz körül, és mennyire hálás lehetek, hogy ennek a csapatnak a tagja vagyok. Köszönöm mindenkinek a felejthetetlen élményeket!
„Olümposzi kirándulásunk Litochoroban kezdődött, amit „az Istenek városának” is szoktak emlegetni, mivel ez a falu helyezkedik el legközelebb a hegység csúcsához, a 2919 méter magas Mitikashoz. Innen felsétáltunk az Enipea kanyonhoz, ami Görögország egyik természetvédelmi területéhez tartozik. Itt végig haladtunk az E4 nevű turistaút egyik szakaszán, ami egyenesen Zeusz kádjához vezetett. A vízeséshez egy helyi legenda is tartozik, miszerint egy Zeusz névre hallgató kutya felszokott járni a vízeséshez, hogy a folyó vizében fürödjék.”
Péntek reggel ismét buszra szálltunk és elindultunk a Dion város közelében lévő látványossághoz. Egy 20. században épült kolostort látogattunk meg, amelyben ortodox vallású apácák élnek. Nagyon szívesen fogadtak minket, süteménnyel és kávéval vendégeltek meg.
Hosszú kanyargós, szép tájjal kísért utazás után, megérkeztünk az Öreg faluba (Palaios Panteleimonas), ahol mindössze 10-12 család él. Itt hagyományos görög ételeket kóstoltunk. Ezután szétnéztünk a faluban, melynek minden részéről csodálatos kilátás nyílt az Égei- tengerre. Az ételkóstoló nagyon jó volt. Sok új görög ételt kóstolhattam meg. Minden nagyon finom volt.
A görög fellépés fantasztikus volt! A közönség hihetetlenül lelkes volt és még az előadás után is miközben hazafele sétáltunk kérdezgették a járókelők, hogy mikor kerül sor az előadásunkra. A közönség hatalmas tapsviharba kezdett, ahogy befejeztük az előadást. Az őszinte és lelkes reakciók a legjobb jutalom voltak, ez az este örökké felejthetetlen marad számomra.
Edessai vízesés: Szerintem jó volt a vízesés. Nagyon vizes lett a szemüvegem ezért nem láttam mindent 100% pontosan. Szerencsére volt nálam egy esőkabát ezért nem áztam el. Nagyon szép képeket készítettem a vízesésről. Volt szerintem egy barlang is, ahova nem mentem, de elvileg az is jó volt.
Pozarban először megmártóztunk a termálfürdők egyikében, majd a hideg patakban is. Még a vízesések alá is beálltunk. Az idegenvezető tanácsa ellenére is, „Ami vizes, az csúszik!”, többször is elcsúsztunk, amin jót nevettünk.
Szombaton este elmentünk egy hangulatos vendéglőbe, ahol görög különlegességeket kóstoltunk. Három féle ételt kóstoltunk, mind a három finom volt, de nekem a muszaka ízlett a legjobban. Az este méltó lezárásaként pedig elmentünk a tengerpartra sétálni és beszélgetni.
Általában az újonnan jött néptáncosaink a külföldi utak hírével megfoghatók, ami igazából teljesen megérthető. Ám én most kicsit a görögországi, kicsit az iskolai próbáinkról szeretnék mesélni. Mindegyike jó hangulatban telik el, még akkor is, ha az addigi legfurcsább helyszínen próbálunk -, példának okáért a pénzfeltűzést a szobákhoz tartozó legnagyobb erkélyen próbáltuk el, miközben az egyik szomszédunk végig nézte az egészet. Ezenkívül a próbák végén néha kérünk még egy-két kedvenc dalt és táncot. Végül, de nem utolsó sorban ezek az időszakok alatt sokkal szorosabb lesz a kapcsolat a néptánccsoporton belül, a mi kis családunkon belül.
Nekem a fürdés tetszett a legjobban. Majdnem az egész csoport együtt volt és közösen töltöttük az időt, beszélgettünk, labdáztunk és szórakoztunk. Bár hideg volt a víz, de jó volt együtt lenni és nem a szobában ücsörögni.
Már hetekkel az utazás előtt elkezdtem készülődni, nagyon vártam, hogy eljuthassak Görögországba, és új helyeket ismerhessek meg. Ez volt az első kirándulásom az Anatolíval, de a nagyobbak rögtön befogadtak a csapatba minket, nyolcadikosokat is. Sokat táncoltunk, ismerkedtünk a görög kultúrával, közben pedig nagyszerűen éreztük magunkat. Gyönyörű helyeken jártunk, strandoltunk, és a hosszú út is jó hangulatban telt.