Kárpátalja 2019
A nevelőtestület 40 tagja részvételével indultunk Kárpátalja természeti és kulturális örökségének felfedezésére, valamint az ott élő magyarság múltjának és jelenének megismerésére. Utazásunkat a Határtalanul! Kárpátaljai Szolidaritási Program támogatta. Utunk kiemelt célja egy kárpátaljai magyar iskola segítése. Választásunk Salánk település magyar iskolájára esett.
Salánkot a Beregszász-Nagyszőlős közötti útról lehet elérni. A település a magyar nyelvhatár peremén található. A hagyomány szerint Esze Tamás és Kis Albert vezetése alatt gyülekező kurucok Salánkról indultak Verecke felé, hogy fogadják a Lengyelországból hazatérő II. Rákóczi Ferencet. A szabadságharc utolsó országgyűlését is itt tartották 1711. február 11-18. között Barkóczyné Koháry Judit kastélyában. A településen a forrást és a kutat Mikes Kelemenről nevezték el. A bortermelés évszázados hagyománnyal bír, és a helyi kádárok is ismertek a térségben.
A Salánki Mikes Kelemen Középiskola tanári kara és növendékei szívélyes fogadtatásában részesültünk. A helytörténet megismerése után a versmondók, a néptánc- és népdalegyüttesek fellépései következtek. Műsoruk tükrözte szoros kötődésüket a magyar kultúrához és nevelőik, tanáraik áldozatos munkáját. Az iskolabejáráson módunk volt a magyar tanítási nyelvű osztályok óráiba bepillantani és a tanárokkal tanulságos beszélgetéseket folytatni. Reméljük, adományunkkal segíteni tudjuk munkájukat.
A négynapos kirándulás során (április 11-14.) számos magyar kötődésű nevezetességet tekinthettünk meg: református templomok fakazettás mennyezeteit, a munkácsi és ungvári várakat, Turul-szobrokat, Husztnak „bús düledékeit” és „Verecke híres útját”. Számos szívbe markoló élményünk közül meghatározó volt a Szelmenc faluban tett rövid látogatásunk: az egykor magyar falut a (jelenlegi) szlovák-ukrán államhatár szeli ketté, évtizedek óta elválasztva rokonokat, barátokat. Kárpátalja etnikai és kulturális sokszínűségét az ungvári Skanzenben tapasztalhattuk.
A részletes program:
1.nap: Beregszász – római katolikus templom (Szt.István mellszobra), Bethlen-kastély (ma Beregvidéki Múzeum), Kaszinó/Arany Páva étterem, Vérke-híd; Oroszlán Szálló (Petőfi-emléktábla) és a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház; a volt Vármegyeháza; a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola; Kultúrház (egykor zsinagóga) Tovább a szállásra: Kismuzsaly (romtemplom az út mellett) – Csetfalva (református fatemplom, fakazettás mennyezet, harangláb)
2.nap: Csetfalva-Salánk útvonal (Salánki iskola). Utazás Técső irányában a Tisza mentén. (átutazóban: Felsőveresmart – ikerpárok, forrás) Técső – református templom (1546 óta), fakazettás mennyezet (1784); Hollósy Simon szobra (a nagybányai művésztelep egyik alapítója); a világháború áldozatainak emlékműve. Técsőtől visszafele haladva Csetfalva irányába: Szeklence (Szt.Miklós fatemplom – máramarosi fatemplomok jellegzetes vonásai: kettős nyeregtetős, zárt tornácos). Huszt (a várrom „bús düledékei”). Átutazóban: Nagyszőlős, majd Tiszaújlak (Turulmadár).
3.nap: Csetfalva-Munkács útvonal. Munkácsi vár (Korjatovics Tódor litván herceg birtoka a 14.sz. végén, majd a Rákóczi-családé lett; várkút, Zrínyi Ilona és Rákóczi Ferenc szobra, Turulmadár, panoráma /Feszty Árpád: A magyarok bejövetelét ihlette/). Verecke (emlékmű). Szolyva (Emlékpark a málenkij robotra elhurcolt áldozatoknak) Munkács belvárosa (Rákóczi-kastély; Munkácsy Mihály /Lieb Mihály/ szülőháza; Városháza; a Kéményseprő szobra)
4.nap: Munkács-Ungvár közötti úton (Szerednye: Dobó, majd Rákóczi-birtok, pincerendszer, borászat. Börvinges falu – Egán Ede, a hegyvidéki akció vezetőjének emlékműve). Ungvár – a Vár (udvarán a tiszaújlaki Turul-szobor eredetije, Bercsényi Miklós szobra, a hidrával küzdő Héraklész szobra, a pihenő Hermész – eredetileg egy kályhából készült); Skanzen (a viski magyar ház; ruszin és román házak, görög katolikus fatemplom). Kisszelmenc („a kettévágott falu”) – a két fél székelykapu. Csap-Záhony határátkelő.
